A recept még a XIX. századból származik, ugyanis dédnagyanyám – akinek a szakácskönyvében találtam – a század végén volt fiatalasszony. Amíg nagyanyám élt, minden születésnapomra ezt sütötte.
Hozzávalók
- 25 dkg dió
- 8 tojás
- 15 + 10 dkg cukor
- 25 dkg vaj
- 8 dkg étcsoki vagy 5 dkg zsíros kakaópor
- 1 teáskanál azonnal oldódó kávé
Elkészítés
A cukor azért kell hozzá, hogy a dió olaját felvegye, és ne ragadjon az egész az aprító falára, hanem mozgásban maradhasson. Válasszuk szét a tojást és a sárgáját tegyük a hűtőbe. A fehérjét verjük habbá, majd 5 dkg cukorral verjük tovább, egészen keményre. Óvatosan keverjük bele a darált diót.
Egy 20 cm körüli tortaforma aljára terítsünk sütőpapírt. Nyomjuk rá a karimát és csatoljuk be. A kilógó papírt ne vágjuk le, könnyebb lesz lehúzni a tésztáról, ha van hol megfogni. A tészta harmadát kenjük el a formában, és 180 fokos sütőben 10-15 perc alatt süssük világosra. Pár perc hűlés után válasszuk el a forma oldalától és borítsuk ki, hogy teljesen kihűlhessen.
A papírt húzzuk le és tegyük vissza a formába, hogy a következő lapot is megsüthessük. Összesen három lapot süssünk a masszából.
A tojások sárgáját keverjük habosra a 10 dkg cukorral. Tegyük a tálat egy akkora lábosra, amekkorára ráfér, de nem ér le az aljára. Töltsünk alá két ujjnyi vizet és csendesen forraljuk. A felszálló gőzén melegedő krémet. A gőzfürdő fölött, folyamatosan keverve főzzük sűrűre.
A csokit mikróban lágyítsuk meg és keverjük a krémbe. Ha kakaóport használunk, azt is itt keverjük bele. Mivel a kakaópor sűríti a krémet, nem kell annyira sűrűre főzni. A szobahőmérsékletű vajat is adjuk hozzá, és az egészet alaposan keverjük ki. A krém negyed részét kenjük az alsó lapra, tegyük rá a második lapot, és kenjük rá a krém második negyedét.
A harmadik lappal letakarva, vonjuk be a maradék krémmel. (Hasznos segítség lehet egy tál, műanyag doboz vagy pl. egy tejfölös vödröcske, aminek a tetején forgatva szépen bekenhetjük anélkül, hogy a krém felét az asztal lapjáról kéne felnyalnunk.)
